A technikáról

A CHI FUTÁS TECHNIKÁJÁNAK ALAPELVEI

1. RELAXÁCIÓ,  FUTÓ-ÁLLAPOT LÉTREHOZÁSA
A fájdalom-, erőlködés- és sérülésmentes, természetes futás technikája az anatómia a fizika és a természet egyszerű elvein alapul. Ez a fajta futás egy olyan testi- és szellemi pozícióban jöhet létre, amely pozíció növeli az energiaszintet és a mozgás hatékonyságát, maga a mozgás pedig csökkenti a stresszt, és a sérülés lehetőségét.
E két tényező egyensúlya idézi elő a kényelmes/kellő sebességet.

A  futó-állapot létrehozásához, amely elősegíti a fájdalom-, sérülés- és erőlködésmentes mozgást, és csökkenti a stresszt, két természetes erőhatással kell együttműködni.

2. A GRAVITÁCIÓS ERŐ KIHASZNÁLÁSA
A gravitációval való együttműködés álló helyzetben igazított testtartással jön létre. Ennek lépései a következők:
– a lábfejek párhuzamosan előre néznek
– medencebillentés előre/felfelé (vízszintes helyzetbe hozni a medencét=medencevízszintezés)
– oldalról nézve a fej, a vállak, a medence és a talpközép egy függőleges egyenesre esik
– a térdek alaphelyzetben kissé hajlítottak

Az elindulást a laza bokából, a haladás irányába történő előre dőlés eredményezi.
– oldalról nézve a fej, a vállak, a medence és a talpközép továbbra is egy képzeletbeli egyenesre illeszkednek, amely kisebb v. nagyobb szögben a haladás irányába dől
– a karok laza vállból (könyökben derékszöget bezárva) lendülnek a test két oldalánhátrafelé, oly módon, hogy az éppen nem hátrafelé lendülő kar felkarja illeszkedik a fej-váll-medence-talpközép-egyenesre (nem kerül a testvonal elé, nem lendül előre!)

3. LEGKÖZELEBBI TALAJFOGÁS (magunk alá gördülő láb)
A talajra érkező láb nem nyúlik előre (a testtartás-vonal elé), hanem arra illeszkedve érkezik a talajra, a talp középső részével (nem a sarokkal!), és a térd nincs nyújtva, hanem kismértékben hajlított. A levegőben lévő láb sarka laza térdből hátra-felfelé lendül.


AZ ALAPFORMÁK ÖSSZEGZÉSE:

– Testtartás igazítás – vízszintes medence.
– A lábfejek párhuzamosan előre néznek.
– Előre dőlni laza bokából.
– A sarok hátra felfelé lendül, laza térdhajlatból.
– Talpközépre érkezni, a testtartás-vonal alatt.
– A kar hátrafelé lendül.


 

A HAGYOMÁNYOS- ÉS A CHI FUTÁS TECHNIKÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
chidiagram01

 

A bal oldali ábra a hagyományos-, a jobb oldali a természetes futás testhelyzetét ábrázolja.
(ábra: www.chirunning.com)

– A zöld nyilak jelölik a testrészek elmozdulásának irányát.
– A piros nyilak jelölik a fékező erő irányát.
– A hagyományos futás ábráján a piros csillagok jelölik a fékezés ellenében történő plusz izommunkát, valamint a sérülés lehetőségét.

A hagyományos futást függőleges testtartás jellemzi.
A hajtóerő belső erő, izomerő, amely alábbi tényezők kombinációjaként próbál működni:
– lábujjról való elrugaszkodás, lökés előre
– emelés/nyújtás előrefelé
Talajfogás:
– a láb általában a testvonalat megelőzve ér talajt, sarokkal.
– ez a fajta talajfogás fékez.


AZ ALAPFORMÁKON TÚL

– egyenletes ütemű futás: a futó edzés kezdetétől a végéig a lépésszám állandó (metronóm)
– a sebesség a test dőlésével szabályozható
– hasi légzés, levegővétel orron keresztül
– medenceforgatás


forrás: www.chirunning.com